Vannak ilyen bölcseletek, amikkel mostanában egyre sűrűbben próbálom szedálni egyre jobban pánikoló önmagamat. Hogyaszongya, ahol sok a fény, ott sok az árnyék is. Mondjuk ez pont nem szedál, mert egyből az jut eszembe, hogy fasza, miért csak árnyék van körülöttem. Aztán a fiam az ölembe kuporodik, hogy egy titkot eláruljon, és olyankor érzem a fényt. A csodálatos, gyönyörű fényt, amelyet ő áraszt...
Nincs munka, vagyis besülős az. Azt mondták, kapok választ pénteken, csodálkoztam is. Bémágus azt mondta megkapom a munkát, de nem most. Neki lett igaza. A nem most-tal legalábbis igen... Adjak be 4 próbamunkát...Ettől olyan szinten elvesztettem a motivációmat... leginkább mert már hétfőtől dolgozni akartam, hogy legalább erre a 10 napra lett volna fizetésem... Azt hiszem ezért vagyok teljesen letörve és ezért önt el a pánik. Nem tudom ezt hogyan oldom meg. Csak azt tudom, hogy hajnalban tör rám, izzadok, felébredek, és pörög az agyam. Csekkeken, ételen, bankon. És csak pörög, pörög az agyam, nem áll le. Nincs megoldás, jó ötlet, erő, csak a kétségbeesés. Így kezdeni egy napot, rettenetes. Nem tudom mit tegyek, hogyan oldjam meg? Honnan szerezzek pénzt, amiből megélünk, hol keressek, hogy végre munkám legyen, önbecsülésem és örömöm.
